Mindig �gy hitte, ha elj�n �rte a hal�l, lepereg a szeme el�tt �let�nek minden fontosabb mozzanata. Azonban semmi ilyesmi nem t�rt�nt. P�ter csup�n jeges f�lelmet, mag�nyt �s csipetnyi megb�n�st �rzett. A feje f�l�tt l�v� pisztoly cs�v�nek s�t�t ny�l�sa ak�r egy �hes sz�j meredt r�. Szinte a v�r is megfagyott az ereiben, a leveg� bennrekedt a t�dej�ben, s megfagyott k�r�l�tte az id�. Egy�ltal�n nem �llt m�g k�szen a t�lvil�gra, de tudta, hogy nincs menekv�s, elker�lhetetlen a v�g.

A k�vetkez� pillanatban t�rt�nt valami. �les ki�lt�s has�tott a leveg�be, �tt�rve P�ter eltompul� tudat�t, majd fut� l�ptek zaj�t hallotta, melyet �vegcs�r�mp�l�s, szil�nkokra z�z�d� fa reccsen�se �s egy pisztoly d�rren�se k�vetett.

Csak annyit l�tott, hogy Petrosz szeme elkerekedik a zaj pillanat�ban, s fegyvert tart� keze a bej�rat fel� lend�l. Azonban a l�v�s bek�vetkeztekor sz�tt�rt karokkal v�g�dott hanyatt, s nem mozdult t�bb�, mik�zben hat kommand�s rontott be a kunyh�ba. Legal�bbis P�ter ennyit l�tott. G�r�g�l kiab�ltak, ketten letepert�k Alexandrosz Vassziliadiszt, aki hevesen pr�b�lt tiltakozni, de semmit nem tehetett a b�n�sm�d ellen. Egy m�sik kommand�s sietve kiszabad�totta a foglyokat, elv�gva k�teleiket, majd P�terhez sietett, szem�gyre v�ve s�r�l�s�t.

– Rendbe fog j�nni – veregette meg gyeng�den a f�rfi v�ll�t, mik�zben angolul besz�lt hozz�. V�g�l leakasztotta r�di�j�t a v�ll�n �t�vel� sz�jr�l, �s ment�ket k�rt a helysz�nre.

Julia is felbukkant a tan�r l�t�ter�ben, kez�vel gyeng�den v�gigsim�tva a f�rfi arc�n, aki halv�nyan elmosolyodott. Ekkor �jabb arcot pillantott meg a feje f�l�tt, mialatt a v�rvesztes�gt�l lassan kezdett beles�llyedni a boldog �ntudatlans�gba. Ugyanaz a g�nd�r haj�, g�r�g f�rfi volt, akit Julia t�rsas�g�ban l�tott Platamonasz sz�l�n, a kupol�s templomn�l, ahol nem sokkal ut�na a n� le�t�tte �t.

Nem tudta, ki lehet, de most ez �rdekelte a legkev�sb�. A s�t�ts�g l�gy takar�k�nt hullott a szem�re.

EPIL�GUS

Arra �bredt, hogy a napf�ny bes�t az ablakon. Odakint s�rga cser�ptet�s h�zakat �s l�gy sz�l lengette ciprusf�kat pillantott meg. M�g�tt�k ott magaslott az Ol�mposz vonulata. Hirtelen nem tudta, hol van, s a fej�t k�rbeford�tva egy h�feh�r fal� szob�ban tal�lta mag�t. Vas�gyon fek�dt, a v�ll�t k�t�s bor�totta, bal karj�ba egy inf�zi�t k�t�ttek. A litochor�i k�rh�zban volt, de nem tart�zkodott egyed�l a helyis�gben.

Julia ott �lt az �gya mellett, arc�n sz�les mosollyal �r�lt a f�rfi �bred�s�nek. Ugyanazt a feh�r p�l�t �s r�vid sortot viselte, ami a fah�zban is rajta volt, arc�n ugyan�gy megmaradtak a z�z�d�sok, Petrosz �tlegel�s�nek nyomai, de P�ter m�g sosem l�tta olyan b�josnak, mint ebben a percben. Hossz� fekete haja v�zes�sk�nt omlott v�llaira, szem�nek csillog�sa melegs�ggel t�lt�tte meg a f�rfi sz�v�t.

– V�gre magadhoz t�rt�l! – fogta meg a tan�r kez�t Julia, s P�ter ujjai szorosan �sszefon�dtak az �v�vel.

– Mi t�rt�nt?

– Megm�t�ttek. Kivett�k a goly�t a v�lladb�l. M�g n�h�ny napig bent tartanak, de minden rendben van. Legal�bb n�gy �r�t aludt�l.

– �rzem. Mint akin �tment az �thenger.

– �n b�tor fick�, Mr. Madaras – sz�lt k�zbe egy idegen f�rfihang, mire P�ter tekintete arra a g�r�gre siklott, aki ebben a pillanatban l�pett be a szob�ba. Julia ismer�se volt. K�k inget �s farmert viselt, �v�nek oldal�n pisztolytart� l�gott, benne egy fegyverrel.

Egyenesen P�ter �gy�hoz ballagott, majd le�lt a n� mell� egy m�sik, t�mla n�lk�li sz�kre.

– Ki maga? – k�rdezte �rtetlen�l P�ter, mire a g�r�g elmosolyodott, hiszen meg�rtette, hogy �ssze volt zavarodva.

– A nevem Kosztasz Papazoglakisz. A G�r�g Nemzetv�delmi Hivatalnak dolgozom. �n belekeveredett abba az �gybe, amin m�r egy �ve dolgozunk. Sokat nem mondhatok r�la, de megpr�b�lom kiss� �rthet�bb� tenni a t�rt�nteket.

– Ne k�m�ljen!

– R�g�ta figyelt�k Alexandrosz Vassziliadisz minisztert.

– � volt a megb�z�, igaz? Sajnos nem mutatkoztunk be egym�snak.

– Eltal�lta. Rendk�v�l �gyesen elrejtette a kisebb-nagyobb b�ntetteit, r�ad�sul a neve csup�n egy k�lf�ldi esetn�l mer�lt fel. Tudok r�la, hogy Petrosz mes�lt arr�l a tervben l�v� �zleti l�p�sr�l, amin n�h�ny g�r�g politikus gondolkodik. Ak�rcsak azokr�l, akik orsz�gon bel�l �s k�v�l ezt szeretn�k elker�lni. Nos… a dolgokat helyrehozni k�v�n�k a terv�kh�z ig�nybe vettek n�h�ny k�lf�ldi kapcsolatot is. Hat h�nappal ezel�tt egy Oroszorsz�gban �l� g�r�g m�gn�s, aki az ac�liparban tev�kenykedett, akt�van k�v�nt r�szt venni a projektben. T�bb tal�lkoz�t is folytatott ez �gyben, persze szigor�an a nyilv�noss�g n�lk�l. Csakhogy az ilyesmi nem maradhat sok�ig titokban. K�t h�ttel k�s�bb aut�baleset �rte, amiben az �let�t vesztette.

– El�fordul az ilyesmi.

– F�leg, ha megrong�lj�k a f�ket a kocsiban – b�lintott Papazoglakisz. – A mer�nylet nyomai egy b�rgyilkoshoz vezettek, aki ut�n m�r r�g�ta nyomozott az Interpol egy k�l�nleges �gyoszt�lya. Ezt a f�rfit Petrosz Kapszalisznak h�vt�k. Sz�mos gyilkoss�g sz�rad a lelk�n, ami�rt rem�lem, a pokolban �g el! �lve akartam elfogni, de most m�r mindegy. A l�nyeg, hogy az Interpol �s a Nemzetv�delmi Hivatal k�z�s er�vel nekil�tott felg�ngy�l�teni a sz�lakat, f�leg, miut�n f�ny der�lt Vassziliadisz neve, mint az a szem�ly, aki fizetett a b�rgyilkosnak. R�ad�sul a miniszter tulajdon�ba tartoz� c�g kor�bban �zletelt is az oroszorsz�gi m�gn�ssal. T�l sok volt a v�letlen egybees�s.

– Hektor Arvanitisz azt mondta, hogy ez az eg�sz �zleti man�ver titkos. Honnan szereztek tudom�st r�la, hogy van n�h�ny szem�ly, akik ezen dolgoznak? – �rdekl�d�tt k�v�ncsian P�ter.

– �n nem foglalok �ll�st, f�leg nem politiz�lok, de vannak a hivatal vezet�s�ben olyanok, akik tudtak err�l a tervr�l – felelt Kosztasz Papazoglakisz. – H�napokon kereszt�l kutattuk az �sszef�gg�seket az esem�nyek k�z�tt, m�gnem bizonyoss� v�lt, hogy Vassziliadisz s�ntik�l valamiben. Mikor Petrosz felbukkant az orsz�gban, m�g ink�bb gyanakodni kezdt�nk. Az Interpol kider�tette, hogy hol tart�zkodik, majd megb�zt�k az egyik �gyn�k�ket, hogy vegye fel a kapcsolatot a b�rgyilkossal. Petrosz ostoba m�don felh�vta mag�ra a figyelmet, mikor Platamonaszban meg�lt egy kisst�l� csemp�szt a v�rn�l. Gondolom maga is felfigyelt az er�s rend�ri jelenl�tre a faluban. Ez volt az oka. �gy h�t Julia eleget tett az utas�t�snak.

– Micsoda? – kerekedett el P�ter szeme, �s csod�lkozva fordult a n� fel�, aki v�llat vonva elmosolyodott.

– �gy t�rt�nt. Az Interpolnak dolgozom. A Nemzetv�delmi Hivatalt�l k�rt�nk seg�ts�get az akci�hoz, ez�rt folyamatosan kapcsolatban kellett maradnom Kosztasszal. Ez�rt tal�lkoztam vele a templomn�l, Platamonaszban.

– �rtem. Nekem m�gis �gy t�nt, hogy j�l ismeritek egym�st.

– Ez t�ny. H�rom �ve m�r dolgoztunk egy�tt egy �gy�n. Persze j�val kisebb horderej� volt. Egy reneg�t Interpol �gyn�k ut�n nyomoztunk, aki G�r�gorsz�gba sz�k�tt.  

– Teh�t b�rmit is tett Julia, a k�ldet�s �rdek�ben t�rt�nt – folytatta Papazoglakisz. – Be�p�lt a b�n�z�k k�z�, hogy leleplezze �ket. A fah�zban polosk�kat helyezett el, �gy kider�lt, mire k�sz�lnek.

– Mi�rt nem l�ptek k�zbe kor�bban?

– A megb�z�ra v�rtunk. Vassziliadisz pedig sz�pen meg is �rkezett, hogy al��rassa a szerz�d�st, mellyel Hektor Arvanitisz olajc�g�nek t�bbs�gi r�szv�nyei az � tulajdon�ba ker�ltek volna. Ut�na v�gzett volna a f�rfival �s a feles�g�vel.

– A csomag, amit a haj�jukon eldugtam egy bomb�t tartalmazott. Balesetnek akart�k be�ll�tani a gyilkoss�got – magyar�zta Julia. – Te is erre a sorsra jutott�l volna, vagy a testedet a tengerbe dugt�k volna egy zs�kban.

– A maga felbukkan�sa megijesztett, hogy �szinte legyek, Mr. Madaras – vallotta be a g�r�g f�rfi. – A kommand�s egys�ggel m�r elfoglaltuk a hely�nket a k�zelben, mikor l�ttuk, hogy visszat�rt a fah�zhoz, pisztollyal a kez�ben. K�t emberem megtal�lta a n�met holttest�t is, akit elint�zett. Dieter Bergmann k�zvesz�lyes b�n�z� volt, akit testi er�szak�rt h�napok �ta k�r�ztek a hat�s�gok. Szerencs�je volt, hogy meg�szta a vele val� tal�lkoz�st. Viszont alaposan meglepett a vakmer�s�g�vel �s a r�gt�nz�tt ment�akci�j�val.

– Igen… m�r tudom, hogy ostobas�got k�vettem el – s�hajtott P�ter, gyeng�den megszor�tva Julia kez�t. – De musz�j volt visszamennem.

– Tudom – mosolyodott el Papazoglakisz. – Igazs�g szerint megk�nny�tette a dolgunkat. Vassziliadisz test�rei, ha valami balul �t ki, felh�vhatt�k volna r�nk a figyelmet, �gy ezt elker�lhett�k, miut�n maga le�t�tte �ket. A l�v�ld�z�s hangj�ra azonnal mozg�sba lend�lt�nk.

– Szerencs�re id�ben �rkeztek.

– Hajsz�l h�j�n – mutatott P�ter seb�re a f�rfi, majd fel�llva kezet fogott a tan�rral. – �r�ltem, hogy megismerhettem. M�g jelent�st kell tennem, �gyhogy nem zavarom tov�bb. Term�szetesen, amit most elmondtam, szigor�an bizalmas volt. Hogy ez az �zleti man�ver megval�sul-e vagy sem, hogy v�gleg kir�ngasson minket a v�ls�gb�l, az m�r a j�v� zen�je. Teh�t �rtj�k egym�st?

– Teljes m�rt�kben – biccentett P�ter. – Sok szerencs�t a… tov�bbiakban!

– �nnek is! Majd jelentkezem, Julia.

– Aj�nlom is! – nevetett a n�, s b�cs�t intett a f�rfinak, aki t�vozott.

– Most mi lesz? – k�rdezte P�ter, miut�n egyed�l maradtak.

– Kett�nkkel? M�g �t kell gondolnom. J�l esett, amiket mondt�l nekem, �s sajn�lom, hogy le�t�ttelek!

– Semmis�g. Kem�ny a fejem. Viszont nagyon j�l tudom, hogy mit akarok, �s mire van sz�ks�gem. Ez mind te vagy, Julia.

A n� �nk�ntelen�l elpirult, majd hosszasan n�zett a f�rfi szem�be, akinek tekintete egy�rtelm� �rzelmekr�l �rulkodott. V�g�l Julia megt�rte a csendet.

– M�g maradt egy heted h�tra a nyaral�sodb�l, igaz?

– Ahogy mondod.

– Ez esetben �p�lj fel min�l hamarabb! – hajolt k�zel P�ter arc�hoz, s a f�l�be s�gott. – Szeretn�m folytatni, amit abbahagytunk.

P�ter vid�man felkacagott, mik�zben bal karj�val �tkarolta a n� derek�t, forr� cs�kot lehelve Julia �des ajkaira, aki viszonozta a cs�kot.

Odakint egy rep�l� mad�rraj vetett �rny�kot az �gyra egy pillanatra, mire mindketten az ablak fel� fordultak, gy�ny�rk�dve az Ol�mposz lejt�iben �s az arcukat melegen simogat� napf�nyben. Ezt k�vet�en a k�zeli cs�csokra siklott pillant�suk, �s �gy �rezt�k, Aphrodit� mosolyog r�juk az istenek birodalm�b�l.

V�GE