M�snap d�lben m�r Kaval�ban tal�ltuk magunkat Ann�val. Tol�b�l Kalamat�ba vitett�k magunkat kora reggel taxival, honnan olcs� rep�l�j�rattal k�nnyed�n eljuthattunk �szak-G�r�gorsz�g m�sodik legnagyobb v�ros�ba. A Kavalai-�b�l partj�n fekv� v�rost p�roszi telepesek alap�tott�k Neapolisz n�ven a Kr.e. 7. sz�zadban, Thasszosz sziget�vel �tellenben. Kereskedelmi kik�t�j�nek, �s a Panagion hegy m�ly�n rejl� aranyk�szlet�nek h�la, igencsak jelent�ss� v�lt a t�rs�gben. K�s�bb, 1387 �s 1912 k�z�tt az Oszm�n birodalom fennhat�s�ga al� ker�lt. Jelenlegi nev�t a 15. sz�zadban kapta, s ekkor �p�lt a mai napig is l�that� hatalmas v�zvezet�k. Mint megtudtam, ipara nagy h�nyad�t a doh�nyfeldolgoz�s teszi ki, valamint a m�rv�nyfeldolgoz�s. Mindezt Anna mes�lte nekem, am�g a g�pen �lt�nk, s �n k�v�ncsian hallgattam. Mindig is szerettem inform�ci�kat szerezni a helyekr�l, ahol �ppen megfordultam.

A Galaxy Hotelben foglaltunk szob�t a kedvez� �r �s az �p�let fekv�se miatt. A kik�t�t�l nem messze helyezkedett el az Eleftheriou Venizelou utc�ban, �gy az erk�lyre kil�pve fens�ges l�tv�ny t�rult el�m, ahogy t�bb tucat haj� ringat�zott a p�lmaf�k szeg�lyezte s�t�ny ment�n. A h�tt�rben h�feh�r h�zak, �s a m�lyk�k tenger vert�k vissza a t�z� napsugarakat. Csup�n azt sajn�ltam, hogy l�togat�som kellemes hangulat�t be�rny�kolt�k a kor�bbi gyilkoss�gok.

Miut�n kicsomagoltunk �s megeb�delt�nk elhat�roztuk, hogy megkeress�k a Leventisz h�zat. El�tte, azonban a telefonk�nyvb�l kikerest�k a sz�mot, amit Anna fel is h�vott. Egy n� vette fel a kagyl�t, akir�l kider�lt, hogy b�rl�je a h�znak, s havonta szokott fizetni az imm�r halott Petrosz Leventisznek. Siker�lt elhitetni vele, hogy a Nemzeti Gal�ri�nak dolgozunk Ath�nban, �s Mr. Leventisz enged�lyt adott r�, hogy megvizsg�ljuk az �p�letet, melynek hely�n a m�lt sz�zadban felt�telez�s�nk szerint egy h�res fest� otthona �llt. A n� alaposan meglep�d�tt �s legnagyobb csod�lkoz�sunkra elhitte a mes�t. Alig f�l �r�val k�s�bb m�r elhagytuk a hotelt, �s kil�pt�nk a hegyoldalban amfite�trumszer�en elter�l� v�ros �l�nk k�zpontj�ba, hol siker�lt fogni egy taxit. Elindultunk a megadott c�mre, mik�zben sz�tlanul gy�ny�rk�dt�nk az elsuhan� nagy terek, a macskak�ves utc�k, �ttermek, valamint k�v�z�k �s emeletes h�zak k�p�ben. 

A lak�s, hov� igyekezt�nk, a kik�t�t�l �szakra hevert egy sz�k sik�torban. Vir�goskerttel �vezett, r�gi st�lus� h�zak vett�k k�r�l, ami rendk�v�l hangulatoss� tette a k�rny�ket. A s�rga cser�ptet�s, egyszer� fel�p�t�s� �p�let b�rl�je, Miss Iliana Panayi, lelkesen invit�lt minket beljebb. Alacsony, fekete haj� n� volt, kinek feltornyozott frizur�ja kiemelte karcs� nyak�t �s kerek arc�t, amiben barna szemek �ltek. A harmincas �veiben j�rhatott. Feh�r bl�zt �s farmert viselt.

J� h�zigazda m�dj�ra hellyel k�n�lt minket, majd a konyh�ba ment, hogy egy-egy poh�r hideg �d�t�vel lepjen meg minket. Ek�zben folyamatosan besz�lt, s n�h�ny perc m�lva m�r a f�l �lett�rt�net�t elmondta, hogy nem gy�zt�nk b�logatni. V�g�l siker�lt sz�hoz jutnom �s �rkez�s�nk c�lj�ra kanyarodni.

– Miss Panayi! Amint m�r elmondtuk, felt�telez�s�nk szerint egy fest� �lt abban a h�zban, mely ennek a mostaninak a hely�n �llt. N�h�ny lev�l �s napl� nyom�n, melyek a Leventisz csal�d birtok�ba jutottak kider�lt, hogy a m�v�sz utols� k�p�t val�sz�n�leg ennek az �p�letnek a padl�s�n rejtett�k el.

– Ez hogy lehets�ges? – k�rdezte kiss� hitetlenkedve, de �n m�r r�g k�szen �lltam a magyar�zattal.

– Mr. Sicardnak, mert �gy h�vt�k �s egy�bk�nt francia volt, nem voltak gyerekei, s a lak�s�t k�nytelen volt el�rverezni, mivel nem mentek t�l j�l az anyagi dolgai. Az �j tulajdonos,  Nicholas Leventisz – Petrosz Leventisz �kapja – lebontatta a Sicard h�zat, �s �jat h�zatott fel a hely�re. Csakhogy a munk�latok k�zben a h�z alagsora alatt egy apr� kis kamr�ra akadtak, ahol a festm�ny rejt�z�tt. Sajnos Mr. Sicard m�r elhal�lozott, �gy nem vehette vissza jogos tulajdon�t, melyr�l h�tk�znapi gondjai miatt elfeledkezett.  V�g�l a k�p sorsa �gy alakult, hogy Nicholas Leventisz l�ny�nak annyira megtetszett, hogy att�l f�lt sz�lei eladj�k, ez�rt eldugta a f�lig k�sz padl�son. Az � k�s�bbi napl�j�b�l der�lt ki, hogy soha nem merte el�venni gyerekk�nt, nehogy elvegy�k t�le sz�lei. Ink�bb azt hazudta, hogy ellopt�k. Persze a tettes soha nem ker�lt el�. K�s�bb azt�n b�ntudata volt, ami�rt titkolta kincs�t apja el�l, �gy otthagyta a padl�son.

Szemem sark�b�l l�ttam, hogy Anna elismer� pillant�sokkal jutalmazta el�ad�somat. Bevallom, b�szke voltam magamra ebben a pillanatban, hiszen Miss Panayi teljesen a t�rt�net hat�sa al� ker�lt. M�r sajn�ltam szeg�nyt, ami�rt a szem�be hazudtam, de nem tehettem m�st, hogy el�rjem c�lomat.

– Egysz�val, ha nem b�nja alaposan k�r�ln�zn�nk a padl�son – jegyezte meg Anna mosolyogva.

– Term�szetesen. K�vessenek! – intett �s egy mell�khelyis�gbe k�s�rt minket, honnan egy l�pcs� vezetett az emeletre.

Odafent vastag por �lte meg a padl�t, a falak sarkaiban p�kh�l�k sokas�ga lengedezett, ahogy megmozdult a leveg�. Elhaszn�lt b�tordarabok, �js�gpap�rok �s egy�b lim-lom d�sz�tette a padl�st. Egy�rtelm� volt, hogy sem Petrosz Leventisz, sem a h�z alkalmi b�rl�i nem t�r�dtek t�ls�gosan sokat a fels� szinttel. Gyakorlatilag �gy n�zett ki, mintha f�lbehagyt�k volna a munk�t rajta. Egykor fekete nylon r�teg h�z�dott a cserepek alatt szigetel�s gyan�nt, �m mostanra szakadozottan l�gott lefel�. Mindh�rman hosszasan vizsg�l�dni kezdt�nk, f�leg a gerend�kn�l, melyek k�z�tt itt-ott kil�tsz�dtak a v�zra helyezett cserepek. V�g�l �n voltam a szerencs�s felfedez�, aki r�bukkant a k�pre. A Keletre n�z� fal �s a tet�v�z illeszt�s�n�l, a szakadozott nylon r�teg al�l alig �szrevehet�en kikandik�lt egy megbarnult rongydarab. Furcs�nak tal�ltam, ez�rt k�zelebbr�l is megszeml�ltem.

Gyan�ss� v�lt, ez�rt megk�rtem Miss Panayit, hogy hozzon egy k�st, amit � meg is tett. Kezembe kaparintva a v�g�eszk�zt, egy hat�rozott mozdulattal felhas�tottam a szigetel�anyagot. A ki�regedett nylon anyaga k�nnyed�n szakadt, mik�zben alatta lassan felt�rult egy rongyokba bugyol�lt hengeres test. L�legzet visszafojtva, �vatosan kiemeltem, majd a padl�ra rakva kicsomagoltam �s gyeng�d mozdulattal kih�ztam a k�pet a pap�rhengerb�l. Francois Sicard festm�nye, ami m�r eddig is oly sok gondot okozott, ott hevert a kezemben. Ann�ra n�ztem �s mindketten �nk�ntelen�l is felnevett�nk.

– Megtal�ltuk! – suttogtam.